AnyaKlikk

Epidurális: felesleges volt kérni?

“Kértél epidurálist? Kaptál oxit?” A szülés körüli beavatkozásokat igen sokan bírálják, és talán ugyanennyien üdvözlik is. Ahány nő, annyi történet és vélemény. Én úgy indultam neki, hogy megcsinálom érzéstelenítés nélkül. Aztán másként végződött. A napokban belefutottam egy francia blogger sztorijába. Karine arról mesél, hogy a harmadik babájának születésekor elszúrták az epidurálist. Ő ugyanis boldogan kérte… Tovább »

Természetes szülésre készültem, császár lett belőle

Fekszem a sötétben a kórházi ágyon, már újra érzem a lábam, a szülésznőm és egy ápolónő segítettek a fürdésben az imént, lecsutakoltuk az elmúlt nap verejtékét. Örülök, hogy egyedül vagyok a kórteremben, ez igazi áldás most. Nem tudok aludni, pedig 24 órája fent vagyok, az újszülött kislányom a csecsemősöknél van, én pedig pörgetem vissza az… Tovább »

Hát én már sosem szülök meg?!

Komolyan azt hittem a 38. héten, hogy már csak napok vannak hátra a szülésig. De két héttel később még mindig itt állok terhesen, gyerek a pocakban, én meg kezdek hisztis frusztrált lenni. Egyébként köszönöm szépen, jól vagyok, éppen hogy betöltöttem a terminust. A gyereknek semmi baja, jó a szívfrekvenciája, nem kakilt bele a magzatvízbe, és alapvetően… Tovább »

A császárom után öt órával már dolgoztam

Érzem, provokatív a cím, pedig igazán önazonosra sikerült a szülésem. Elmesélem az elejétől, hogy értsétek, milyen is az, amikor olyasvalaki vállal babát, akinek örökké ott van a zabszem a fenekében, amolyan Duracell-nyusziként. 🙂 Minden hencegés nélkül, inkább csak a jelenséget kicsit belülről is ismertetve – hogy nem feltétlen hibbant asszonyság az, aki mondjuk dolgozik akár… Tovább »

34-37. hét: akkor mostantól várakozunk!

Azt mondják, nyolc hónap szélsebességgel elrepül, az utolsó 3-4 hétben azonban csigalassúsággal telik az idő. Nos, ezt tanúsíthatom, pedig még el sem értük a terminust.  Valójában nem mondanám, hogy a terhességem eddigi része alatt csak úgy szaladt volna az idő. Voltak hetek, amikor tűkön ültem, várva, mikor jön már a következő vizsgálat. Ez főként az… Tovább »

Megható, mire képes egy kétéves, ha baj van

Ember tervez – aztán másképp alakul. Valahogy így foglalnám össze azokat a fordulatokat, amelyek második várandósságomat tarkítják, tarkították. Lassítani kell Nem vagyok egy fenekemen ülő típus, tényleg nem bizonyítási kényszerből mozgok, nyüzsgök, pörgök, dolgozom, szervezkedem, ügyintézek folyvást olyankor is, amikor mások már a belüket húzzák vagy sírva fetrengenek. Egyszerűen így löktek be odaföntről születésemkor, hatalmas… Tovább »

Első és második terhesség: ha engem kérdeztek, ég és föld…

Emlékszem, mennyire nem értettem a nővéremet, amikor a második gyermekét várva mesélte, hogy egy gyerekkel a háztartásban már semmi extra hangolódásra nincs ereje és ideje terhesen, szóval szegény ketteske csak amolyan csökkentett módban kap figyelmet a családban, míg növekszik. Akkor mondtam, hogy kizárt, hogy ez velem előforduljon, én lelkesedni fogok a második babámmal is. Tévedtem… Tovább »

30-33. hét: úristen, mindjárt itt a baba és még semmink sincs!

A 8. hónapba lépvén elbúcsúztam a munkahelyemen, és a felszabadult időmben belevetettem magamat a babavárás előkészületeibe. Kitört rajtam ugyanis a pánik, hogy mindjárt megszületik a babó, nekünk meg még egy nyamvadt hordozónk sincs, amiben hazahozhatnánk. A pánik persze némiképpen alaptalan volt, hiszen a várandósságom rendben haladt, így nagy eséllyel az utolsó két hónapban bőven beszerezhető… Tovább »

27-29. hét: hello hátfájás, hello bababoltok!

A második trimeszter végére már láthatóan gömbölyű lett a pocakom, és immáron tagadhatatlannál vált az állapotom. Ezzel együtt megkezdődött a hátfájás és a lábdagadás, valamint belevetettük magunkat a bababoltok kínálatába is. Említettem már, hogy nem nőtt túl látványosan a pocakom, a 24. hétben is bőven hihették még azt idegenek, hogy csak kicsit ducibb vagyok a… Tovább »

A második trimeszter

Ahogy a nagykönyvben meg van írva, a 12. hét után a kezdeti terhességi tünetek szépen tovatűntek, és az energiaszintem is visszatért.  A pocakomon még sokáig nemigen látszott, hogy babát várok, így még a 4. hónapban is csodálkoztak az ismerősök, hogy terhes vagyok. Az elején ez persze kicsit zavart, hiszen én már réges-régen tudtam, hogy növekszik… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!