AnyaKlikk

Természetes szülésre készültem, császár lett belőle

Fekszem a sötétben a kórházi ágyon, már újra érzem a lábam, a szülésznőm és egy ápolónő segítettek a fürdésben az imént, lecsutakoltuk az elmúlt nap verejtékét. Örülök, hogy egyedül vagyok a kórteremben, ez igazi áldás most. Nem tudok aludni, pedig 24 órája fent vagyok, az újszülött kislányom a csecsemősöknél van, én pedig pörgetem vissza az… Tovább »

34-37. hét: akkor mostantól várakozunk!

Azt mondják, nyolc hónap szélsebességgel elrepül, az utolsó 3-4 hétben azonban csigalassúsággal telik az idő. Nos, ezt tanúsíthatom, pedig még el sem értük a terminust.  Valójában nem mondanám, hogy a terhességem eddigi része alatt csak úgy szaladt volna az idő. Voltak hetek, amikor tűkön ültem, várva, mikor jön már a következő vizsgálat. Ez főként az… Tovább »

30-33. hét: úristen, mindjárt itt a baba és még semmink sincs!

A 8. hónapba lépvén elbúcsúztam a munkahelyemen, és a felszabadult időmben belevetettem magamat a babavárás előkészületeibe. Kitört rajtam ugyanis a pánik, hogy mindjárt megszületik a babó, nekünk meg még egy nyamvadt hordozónk sincs, amiben hazahozhatnánk. A pánik persze némiképpen alaptalan volt, hiszen a várandósságom rendben haladt, így nagy eséllyel az utolsó két hónapban bőven beszerezhető… Tovább »

27-29. hét: hello hátfájás, hello bababoltok!

A második trimeszter végére már láthatóan gömbölyű lett a pocakom, és immáron tagadhatatlannál vált az állapotom. Ezzel együtt megkezdődött a hátfájás és a lábdagadás, valamint belevetettük magunkat a bababoltok kínálatába is. Említettem már, hogy nem nőtt túl látványosan a pocakom, a 24. hétben is bőven hihették még azt idegenek, hogy csak kicsit ducibb vagyok a… Tovább »

A második trimeszter

Ahogy a nagykönyvben meg van írva, a 12. hét után a kezdeti terhességi tünetek szépen tovatűntek, és az energiaszintem is visszatért.  A pocakomon még sokáig nemigen látszott, hogy babát várok, így még a 4. hónapban is csodálkoztak az ismerősök, hogy terhes vagyok. Az elején ez persze kicsit zavart, hiszen én már réges-régen tudtam, hogy növekszik… Tovább »

Az első trimeszter

Be kell vallanom, mi már nagyon készültünk a babára. Mondhatni “babaprojektben” voltunk már másfél éve, mire végre pozitív lett egy szépséges februári reggelen az a bizonyos teszt. Sok hullámvölgyön és hullámhegyen voltunk már addigra túl, voltaképpen a meglepetés erejével csapott le ránk a két csík. Pont aznap volt jelenésünk a dokinál, hogy megbeszéljük az első… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!