AnyaKlikk

“A mentősnek ez volt az első szülése” – történet Luxemburgból

Pár hónapja egy Luxemburgban élő, EU-nál dolgozó kisgyermekes olvasónk mesélte el, miért nem költözne el onnan. Most egy másik édesanya, Eszter számolt be nekünk arról, hogyan néz ki a luxemburgi orvosi és gyermekellátási rendszer – egyben izgalmas szülésének történetét is megosztotta velünk! Eszter első kettő gyermeke még Guernsey-n, Csatorna-szigeteken jött világra. Itt mellesleg valódi VIP-nek számít az… Tovább »

“A szülőágyon reggeliztem meg a babámmal a karomban” – szüléstörténet Svájcból

Svájcról mi más is jutna eszünkbe mint a rendezett és kiszámítható életkörülmények. Sok munkavállaló számára kecsegtető hely ez. De vajon milyen itt gyermeket szülni és nevelni? Tényleg olyan távolságtartóak a svájciak mint, ahogyan hírlik? Egy erdélyi anyuka mesélt nekünk. Kamilláék négy évvel ezelőtt költöztek Svájcba, mára egészen jól beilleszkedtek, itt alapítottak családot. Az anyuka azt… Tovább »

Kamaszok és motiváció – veszett ügy?

Testközelből szemlélem egy kamasz mindennapjait. Nemsokára saját lábra áll, felsőoktatásba jár majd és/vagy dolgozik. A gond csak az, hogy a mi generációnk élethez való receptjei nem mindig passzolnak az ő világához. Hogyan lehet őt mégis motiválni?     Vér szerint nem az én gyerekem, a férjem révén mégis az életem részévé vált. Látom az örömeit… Tovább »

“Bözsike sír, mi a baja? Talán fáj a kicsi hasa?” – csecsemőink óhajai 1920-ból

Egy tündéri és nagyon tanulságos kortörténeti kiadvány jött velem szembe a hetekben: egy kopott, megsárgult, itt-ott szakadt kis füzetke 1920-ból, amit a frissen szült édesanyák kaptak meg annak idején. A kiadvány, amit megkaptam, ma egy 87 éves nagymama, sőt dédi birtokában van, aki kincsként őrzi, szépen, zacskóba csomagolva. Az értékét jól jelzi, hogy a családtagoknak, unokáknak sem volt szabad soha… Tovább »

Sarokba állítás, büntetőszék? Felejtsd el!

A múltkori, szelíd módszeres hisztikezelős posztom után felbátorodtam, és úgy érzem, az óriási érdeklődés okán érdemes folytatnom a gyermeknevelős eszmefuttatásaimat, mert ha csak 10 anyukának segít, én már nagyon boldog leszek. Ezúttal a büntetésmentes mindennapokra mutatok példát, hogy lássátok, ez a régi, szüleinktől örökölt módszer sem az igazi, helyette hosszú távon tudtok ti is (ha… Tovább »

Nekünk bevált: három “hisztikivezető” módszer

A dac- és hisztikorszak beköszöntével megfigyeled, hogy a hajad naponta többször égnek áll, az idegeid olykor (jogosan) felmondják a szolgálatot, és úgy érzed, soha többet másik gyereket, többet nem szülsz, nem is vállalsz, vagy inkább visszaküldenéd oda, ahonnan jött. Ki-ki vérmérséklete szerint kalandozik el agyban, de ez most részletkérdés. Szóval a hiszti. Nekem hatalmas feladat… Tovább »

“Már a kétcsíkos teszt után be kell iratkozni a bölcsibe” – gyereknevelés Belgiumban

Kicsi ország, három különböző régióval és területről területre eltérő szokásokkal. Üdv Belgiumban, ahol csak a királyi család vallja magát belgának – a lakosság többi része vagy vallon vagy flamand! Ilcsi hat éve él itt, flamand férjével. Távszerelemnek indult annak idején a kapcsolatuk, majd nemsokára a fiatal nő úgy döntött, Flandriába költözik a párjához. A mostanra… Tovább »

Babanapló: 2-3. hónap

Túl a gyermekágyas időszakon, egyre jobban összeszoktunk, és kicsi Zs. fejlődése is látványosan megugrott. Ahogy a nagykönyvben megvagyon írva, az első hat hét után varázsütésre tisztultak a felhők és lett minden egyre kiszámíthatóbb – de legalábbis átláthatóbb.  Persze minden hét hoz meglepetést, de nagyjából beállt a napirend a második, harmadik hónap fordulójára. Kicsit hagytam, hogy… Tovább »

Azért volt hasfájós, mert én voltam befeszülve?

Bátran ki merem jelenteni, hogy a második gyereknek megvan az a privilégiuma, hogy az anyukája már nem gyakorlatozik rajta. Vele már nem kell megtanulni pelenkázni, kitalálni, hogy hogy kényelmes a szoptatás, miként alakuljon ki egy nagyjábóli napirend. És vele már jobb esetben világossá válik az is, hogy hogy működik egy baba. Mondom még egyenesebben: mi… Tovább »

5+1 módszer, ami miatt mégsem megyek világgá kétgyermekes anyaként

Van egy kedves barátnőm, aki még az első várandósságom alatt megnyugtatásul közölte, hogy nem is anya az olyan, aki legalább egyszer nem vágná ki az ablakon a gyermekét ne borulna ki irgalmatlanul. Nyilván az értő anyafülek meghallják az iróniát mögötte, és nem kezdenek kígyót-békát kiabálni rögtön a barátnőmre és e sorok írójára, mert álságos lenne… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!