AnyaKlikk

Ne féljünk az allergénektől! – szakemberek a hozzátáplálásról

Lehet-e erősíteni a gyermek immunrendszerét? Mikor vezessük be az allergéneket – mint például a tojást és földimogyorót – a hozzátáplálás során? Mi a legtöbb, amit adhatunk a gyermekünknek? Többek között ezekről is szó volt a ManóMenü június 25-ei születésnapi eseményén, ahol a közös ünneplésen, Maminbaba és Kerekítő foglalkozásokon túl szakemberekkel is beszélgethettek a szülők.

Az ingyenes rendezvényre több neves előadó is ellátogatott, hogy kötetlen előadással, beszélgetéssel, támogassák a csoport célkitűzését, amely az önzetlen segítség olyan szülők számára, akik gyermekük hozzátáplálását biztonságosan, a hagyományok és ösztönök tisztelete mellett tudományos bizonyítékokon alapuló tanácsokkal szeretnék elkezdeni, véghezvinni.

(Kép: ManóMenü)

 

Ambrus Éva szociálpedagógus, a ManóMenü tulajdonosa, alapítója beszédében elmondta, annak idején nem gondolta volna, hogy a csoport alig egy év alatt 13 ezer anyukát fog számlálni. Ez számára megtisztelő és nagy kihívás: vallja, hogy hozzátáplálás témájával foglalkozó Facebook csoportot kizárólag szakmai segítséggel lehet felelősen működtetni.

Az esemény első előadója Lukasz Rebeka volt, aki dietetikus és anya is. Egy országos kérdőív részeredményeit mutatta be egy esettanulmányon keresztül. Ennek témája: a mainstream média szerepe az élet első ezer napjában, dietetikai szempontból.

A kérdőív eddigi eredményei megdöbbentőek. A hozzátáplálási csoportokban jelenlévő anyák zöme azért lép be, mert nem kap elegendő információt, nem biztos magában, egyedül érzi magát. Erről a gyermekek háziorvosai 90%-ban nem tudnak, hiszen az édesanyák nem mondják nekik, inkább a Facebook csoportok adminisztrátorainak hisznek, függetlenül azok végzettségétől.  

(A kérdőív végleges eredményeit a  Magyar Gyermekorvosok Társasága 2017. évi Kongresszusán fogja majd Rebeka bemutatni. Amennyiben fontosnak találod a témát, segítsd a munkáját és töltsd ki a kérdőívet te is: KATT IDE!)

Második előadóként dr. Dér Péter gyógyszerész beszélt. Pétertől rengeteg anyuka kérdezett egy kötetlen beszélgetés keretein belül. Felmerült kérdésként az immunerősítés. Péter tisztázta, hogy ez egy nagyon rossz kifejezés, konkrétan immunrendszer-erősítés nem létezik (bár segíthető a működése helyes táplálkozással, alvással, stb.); továbbá a multivitaminok egyáltalán nem kellenek olyan gyakran, mint amilyen gyakran használják őket.

Szóba került a különböző készítmények optimális tárolási körülményei, eltarthatósága is. A gyógyszerész elmondta, hogy a betegtájékoztatóban ezek szerepelnek, ezt mindig el kell olvasni, be kell tartani. A probiotikumokkal kapcsolatban pedig elmondta, hogy nem helyes általánosan probiotikumokról beszélni, hiszen többféle törzs van, amelyek hatásukat tekintve különbözőek. Szó esett a Lactobacillus Reuteri törzsről, amely sok bizonyított hatással rendelkezik.

Szóba került még a hozzátáplálás melletti szoptatás is. A gyógyszerész kiemelte, hogy az anyatej tápértékén túl a szoptatásnak fontos pszichés vonatkozásai is vannak.

Az eseményen előadóként részt vett Henter Izabella dietetikus, MSc, eü. menedzser, okleveles táplálkozástudományi szakember is. Izabella igen neves a szakmában: korábban a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége főtitkára volt, EFAD magyar küldött (EU Federation of the Associations of Dietitians), Táplálkozási Fórum tag és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet munkatársa. 37 éve dietetikus, 3 gyermek édesanyja és nagymama is.

Nagy problémának látja azt, hogy a szülők már nem tudják, mi a valós, fontos információ, és mi a haszontalan tévhit. Az anyák nem mernek hallgatni az ösztöneikre, pedig ez is fontos lenne.

(Kép: ManóMenü/Happy Photo)

 

Kifejtette a tejallergia és laktózintolerancia közti különbséget, valamint beszélt a periorális kiütésről is. Ez utóbbi nem más, mint a száj körüli kipirosodás, amelyet az ételek sav-, illóolajtartalma okoz, de ez nem allergiás reakció (okozhatja: paradicsom, alma, dinnye, citrusfélék, stb.). Beszélt még a vegetáriánus táplálkozás helyes kivitelezéséről is. Itt fontos az orvosi és dietetikai tervezés, ellenőrzés, valamint étrend-kiegészítők és funkcionális élelmiszerek fogyasztása.

Izabella elmondta, hogy a kisgyermekek ételadagjának hasznos gyakorlati útmutatóját a szülők az EMMI Közétkeztetési Rendeletében olvashatják.

Mindenkit megnyugtatott: a legtöbbet akkor adhatjuk gyermekünknek, ha leülünk mellé játszani, figyelünk rá és szeretjük őt, nem akkor, ha chiamagos avokádós-csicseriborsókrémmel kínáljuk. Kisgyermeknek fontos a vegyes, hazai alapanyagokkal való táplálás, beleértve a tojást, húst (vörös húst, belsőséget, halat is), tejtermékeket, tejet, zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket.

Sok szülő kétkedve fogadta, hogy vajon egy gyermeknek tényleg szüksége van-e a gyakori táplálékallergének bevezetésére, fogyasztására.

Az allergiás gyermekek száma egyre növekszik, ezért új allergológiai ajánlások születtek, amelyek bizonyítékokra alapulnak. Ezek érvényesek a magyar gyermekekre is, függetlenül attól, hogy a magyar irányelvek jelenleg még a korábbi állásfoglalásokat tartalmazzák, amelynek megújítása folyamatban van.

A lényeg: egészséges, tünetmentes csecsemőknél  minél több táplálékallergént szükséges bevezetni a gyermek egyéves kora előtt. Ez vonatkozik a tojásra, tejfehérjére, halra, gluténre sőt a földimogyoróra is (utóbbi pépesítve, krém formájában adható).

Fontos azonban kiemelni ebből a földimogyoró allergiára kiemelten (fokozottan) hajlamos csecsemőket. Kik ezek? Elsősorban azok, akiknél súlyos ekcéma és/vagy tojásallergia ismert.  Az ő esetükben gyermek-allergológus, gyermek gasztroenterológus szakembernek kell felmérnie a földimogyoró allergia pontos kockázatát és ezzel szoros összefüggésben a földimogyoró bevezetés idejének pontosítását.

 

Födimogyorókrém (kép: M Prince Photography, Flickr)

 

Ha a fokozott kockázatú csecsemőnél az allergológiai/gyermekgasztroenteológiai szakvizsgálat alapján nem várható komoly reakció a földimogyoró bevezetésétől, akkor minél korábban be kell vezetni: ezzel ugyanis az eddigi hitelt érdemlő nemzetközi tapasztalok szerint lényegesen, töredékére csökkenthető a földimogyoró allergia kialakulása. Ha azonban a földimogyoró bevezetéstől – a szakvélemény alapján – várható komoly reakció (azaz már kialakult a tényleges földimogyoró allergia), akkor sajnos már kerülni kell ezt az élelmiszert. 

A földimogyoró korai bevezetését a LEAP tanulmány eredményeire alapozzák, mely során kiderült, hogy a földimogyoró allergia kialakulásának előfordulása akár 70-80 %-kal is csökkenthető annak korai bevezetésével!

Az anafilaxia (nagyon ritka, életveszélyes állapot) okozója az élelmiszerek/élelmi anyagok közül leggyakrabban a földimogyoró. Ám az allergia kialakulása sokkal nagyobb valószínűséggel jelentkezik, ha a gyermek szervezetébe a földimogyoró elsőként nem táplálkozás útján, hanem tüdőn (belélegzés a környezetből) vagy sérült bőrön (pl. ekcéma) keresztül jut be. Ne gondoljuk, hogy a földimogyorótól távol tarthatjuk gyermekünket: a földimogyoró allergizáló molekulái a háziporban is megtalálhatóak! Ezért szükséges ezt megelőzni. Ez a földimogyoró korai bevezetésével megtörténhet, hiszen így mintegy immunterápiaként viselkedik a kis mennyiségű natúr földimogyorópüré (a földimogyoró allergia elleni megelőzésként) a gyermek szervezetében.

A glutén bevezetése szintén 12 hónapos kor előtt történjen meg, a hozzátáplálás első pár hetében kis adagban. Kis adagnak számít például egy pici liszt az ételeibe keverve (amelyet szükséges megfőzni), fél keksz (pépesítve). Az ennél nagyobb adag a hozzátáplálás első pár hetében kerülendő. Részesítsük előnyben a csecsemőknek szánt gabonakásákat, amelyeket szigorúan bevizsgálnak. Ebben az időszakban elég hetente kétszer-háromszor kínálni a gluténtartalmú (búza, rozs, árpa) étellel a gyermeket.

Tejtermékek közül nyugodtan használjunk már egészen 6 hónapos életkortól (natúr) joghurtot, kefirt, kicsit később sajtot, túrót is. Tehéntejet önálló italként egyéves kor után kínáljuk, de már előtte ételkészítéshez, kis mennyiségben használható.

A halak, húsok, tojás is adható 6 hónapos életkortól, figyelve a higiéniára, megfelelő elkészítésre, és az egyes alapanyagok bevezetése közti 4-5 napos szünetre!

Az allergének bevezetésénél fontos, hogy azokat a gyermeknek nem kell feltétlen lenyelnie (de az sem baj, ha lenyeli), akár ki is köpheti. Allergológiai szempontból táplálékallergén nem számít bevezetettnek sem azanyatejen, sem az üveges bébiételen keresztül.

Hogy miért is ennyire fontos ez a téma? Azért, mert ezzel, vagyis a korai allergiaprevencióval bizonyítottan csökkenthető a későbbi táplálékallergiák és az atópiás ekcéma kialakulásának valószínűsége.

 

Az allergia megelőzésről, szakmai újdonságokról, ajánlásokról a szervezők számoltak be készülő könyvük, a Biztonságos Hozzátáplálás allergológiai anyagai alapján, amely részt Dr. Réthy Lajos allergológus-gyermekgyógyász főorvos lektorál. A könyv további lektorai voltak az esemény előadói, akikhez a jövőben csatlakozik gasztroenterológus szakember is.

A könyv hamarosan megjelenik, információkat a ManóMenü és a Biztonságos Hozzátáplálás oldalakon találtok!

 

 

Köszönjük, hogy olvasol minket.

Mondd el nekünk a véleményed lent!

Hogy ne maradj le a legfrissebb posztokról és a mindennapjainkról, kövess minket Facebookon és Instagramon is! 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!